Ózdi SZC Bródy Imre Szakközépiskolája

Az Ipari Szakközépiskola – az országban elsõk között, kísérleti jelleggel – 1960-ban kezdte meg mûködését a József Attila Gimnázium keretén belül.

Az induláshoz szükséges feltételeket az Ózdi Kohászati Üzemek és az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt biztosította.

Az önálló Ipari Szakközépiskola átadása és megalakulása 1967. szeptember 1-vel történt meg. Az új iskola 8 szakközépiskolai osztállyal, villanyszerelõ és szabályozástechnikai mûszerész szakmákkal indult.

Az 1969/70-es tanévtõl kezdõdõen – három éven keresztül – mint Ipari Szakközépiskola és Gimnázium mûködött, a megszûnt II. sz. Gimnázium osztályainak átvétele miatt. Ettõl a tanévtõl kezdõdõen az iskola a szakmunkásképzésrõl áttért az új tantervû – középfokú képzési célú – oktatásra finommechanikai és mûszeripari, valamint villamos gép és készülékgyártó szakokon.

Az új tanmûhely ünnepélyes átadására 1973. november 3-án került sor. Ez alkalommal történt meg a Bródy Imre név felvétele, valamint az iskolazászló és könyvtár avatása.brody.jpg

Ekkor az iskola már 12 osztállyal, 373 tanulóval és 29 fõs nevelõtestülettel mûködött.

Az 1978/79-es tanévtõl kezdõdõen ismét új tantervû képzésre tért át az iskola, szakmunkás képzési célú szakközépiskolai osztályok indításával.

Új szakmák jelentek meg: irányítástechnikai mûszerész, villamos gépszerelõ, gépszerelõ-lakatos.

A nyolcvanas évek közepétõl ismét – az igények változását követve – új szakmák jelentek meg (forgácsoló, erõsáramú berendezésszerelõ).

Az iskolában a dolgozók oktatása az 1970/71-es tanévben indult Dolgozók 2 éves Szakközépiskolája esti tagozat indításával.

Néhány év múlva elindult a Szakmunkások Szakközépiskolája és a Ruhaipari Szakközépiskola is.

A többféle iskolatípus 1981-tõl egységes levelezõ tagozattá alakult.

2000. szeptemberétõl a kerettantervi elõírásoknak megfelelõen levelezõ tagozaton a felnõttek oktatása 4 éves szakközépiskolai képzéssé alakult.

Az iskola képzési profiljában jelentõs változások történtek a 90-es évek elején. Ekkor a hagyományos szakmunkásképzési célú oktatás mellett megjelent a villamos szakcsoportos, 2+3-as rendszerû technikusképzés. Elõször a villamosgép- és berendezési, majd az ipari elektronikai és az információ- és számítástechnikai technikus képzés indult be.

Szintén a kilencvenes években – három egymást követõ évfolyammal – mûszaki gimnáziumi képzés is folyt az iskolában.

1998. szeptemberétõl az ifjúsági szakképzés korszerûsítésére kiírt világbanki pályázat elnyerésével a 9-12. évfolyamon informatika és elektrotechnika-elektronika szakmacsoportokban indulhatott meg az oktatás.

Az érettségit követõen jelenleg az alábbi technikus szakképzéseket kínálja az iskola:

  • mûszaki számítástechnikai technikus
  • ipari elektronikai technikus
  • automatizálási technikus.

Az iskola bekapcsolódik az iskolarendszeren kívüli felnõttképzésbe is (pl. számítógép-kezelõ, számítástechnikai szoftverüzemeltetõ).

2002. szeptemberétõl akkreditált nemzetközi ECDL vizsgaközpont.

2005. június 31. – Intézményösszevonásal átalakult – Bolyai Farkas Szakképzõ Iskola néven.

Leave a Reply